Magyarországra hatalmas terheket rótt az elmúlt hetekben annak a menekült-hullámnak a kezelése, mely a nyár végén érte el az ország, és egyben az Európai Unió határát. Az elmúlt időszak történéseinek egyaránt vannak nagyon súlyos bel- és külpolitikai aspektusai, de van egy ezzel összemérhető humanitárius síkja is, amellyel a hivatalos politika és állami kommunikáció nagyon keveset, önszerveződő civil csoportok annál többet foglalkoztak.

"Magyarország csillagos ötösre vizsgázott szolidaritásból" - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a nagykövetek számára tartott értekezleten, ez azonban csak rész-igazság. Magyarország azon része vizsgázott jól, akik vagy önszerveződő civil közösségekben segítettek önzetlenül a menekültek tömegein és a magára hagyott rendfenntartó apparátus tagjain, vagy a hivatalos állami szervek tagjaiként végtelen türelemmel és empátiával igyekeztek mindent megtenni - sokszor erejükön felül - azért, hogy a cselekvésre felkészületlen Magyar Kormány okozta káosz és embertelen bánásmód ne torkolljon erőszakba, tragédiába.
És bár köszönet mindezért nem járt a Kormányfőtől, azt anélkül is tudják a résztvevők, hogy felcsillantották a reményt: a humánum és a szolidaritás összeurópai értékei nem vesztek ki Magyarországról.

A szeptember 15-től hatályos szigorított törvényi rendelkezések új helyzetet teremtettek. Miközben úgy tűnik, a határ fizikai lezárása megállítja a menekültek áradatát, s ezzel megszünteti a krízishelyzetet, ez az állapot minden szempontból csak átmeneti. Átmeneti azért, mert további menedék-kérők érkeznek tömegesen Európa határaihoz és átmeneti azért, mert - ha másért nem, "a nagy számok törvénye alapján" - idővel a legálisan az országba jutó, tényleges menekültek megfelelő ellátásának problémájával fogunk szembesülni. Mindeközben egy valami nem változik: a menekültek, menedék-kérők tömegei - legyenek már a határ EU-n belüli, vagy még EU-n kívüli oldalán, gyakorlatilag ellátatlanok, alapvető szükséget szenvednek rengeteg dologban. Látjuk és tudjuk, miért van az, hogy sokan gondolják úgy, a hatóságokat messziről elkerülve kell eljutniuk úticéljukhoz. Van azonban egy objektív körülmény, ami minden ilyen szándékot felülír, ez pedig az időjárás. Nincsenek csodák: az idő egyre hűvösebb lesz, jön az eső, később a hó, a fagy. Az új törvények ugyanakkor az illegálisan hazánkban tartózkodók segítőit rettentő szigorúsággal büntetik, ezért az önkéntes civil támogatási formációk jelentősége a jövőben visszaszorul, és aki a szervezett ellátásból kimaradt, könnyen életveszélybe kerülhet. A tél közeledtével tehát mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a menedékkérők a törvényes utat, a végleges vagy ideiglenes bevándorlás hivatalos formáit válasszák, különben humanitárius katasztrófa következhet be.

Tiszteljük, betartjuk a törvényeket - még ha nem is értünk mindegyikkel egyet -, és mint egy helyi közösség, Pestszentlőrinc-Pestszentimre polgárainak képviseletére választott személyek, úgy gondoljuk, hogy ennek a közösségnek meg kell mutatnia azt az arcát is, amit a hivatalos propaganda ezekben a súlyos gondokkal terhelt időben legszívesebben elfelejtene: ez pedig a humánus, szolidáris polgár arca. Ennek szellemében a napokban  előterjesztéssel éltünk a képviselő-testület felé, mely azt célozza, hogy önkormányzatunk juttasson humanitárius célzatú tárgyi adományt a menekültek ellátásával foglalkozó hivatalos szervek számára. Előterjesztésünkhöz azt a reményt fűzzük, hogy ezzel

• a Magyarországon tartózkodó menekült-státuszt elnyerők életkörülményeit valamivel elviselhetőbbé tehetjük,
• az állapotok normalizálásával, a létbiztonság megteremtésével a táborokban, gyűjtőpontokon, tranzitokban tartózkodó menedékkérők hangulata javul, s ez által a velük hivatalból foglalkozók leterheltsége csökken, általános munkakörülményeik javulnak,
• a menedékkérők között a biztonság és a tábori körülmények javulása hatására népszerűbbé válik a jogkövető magatartás,
• a menekülteket támogató civil szervezetek erőforrásai átcsoportosíthatók azokra a területekre, ahol az állami szerepvállalás gyér, vagy hiányzik
• de legfőképpen megelőzhetünk emberéleteket követelő tragédiákat, és javíthatjuk valamelyest Magyarország menekültügyben tapasztalt egyre negatívabb  nemzetközi megítélését.