Miközben a sajtóban a PM Alapjövedelem-koncepciója jelenti mostanában a legnagyobb hírt a demokratikus ellenzék környezetéből, azért a kerületben is történnek dolgok.

Pestszentlőrinc-Pestszentimre is bekerült abba a kedvezményezetti körbe, akik forráshoz jutottak egy új Integrált Településfejlesztési Stratégia (továbbiakban: ITS) elkészítéséhez. Az ITS egy olyan megalapozó dokumentum, mely átfogóan vizsgálva kerület adottságait meghatározza a kerület fejlesztésének stratégiai irányait, amihez az egyes ágazati területeken megvalósítandó célokat rendel. Az ITS-ben meghatározott irányok később a Településfejlesztési Kocepcióban fordítódnak le konkrét feladatokra, s végül a rendeletekben, beruházásokban öltenek testet.

Utoljára még a szocialista városvezetés alatt készült ilyen a kerületben, melyet a 2010-es váltás után azonnal felülvizsgálni rendelt a kerület új vezetése. Fel is állítottak egy munkacsoportot, melynek tagjai - utólag azt lehet mondani: szerencsére - díjazás nélkül foglalkoztak a létező stratégia felülvizsgálatával ... elvben. A gyakorlat viszont teljesen más volt. 2013-ig a felülvizsgálat terén az égvilágon semmi nem történt. Ekkor Kőszegi János fideszes képviselő, a munkacsoport vezetője összehívott egy ülést, ahol újraindult a munka ... majd nagyon gyorsan el is akadt.

Idén nyílt meg újra a lehetőség, hogy önkormányzatunk foglalkozzon a kérdéssel. Az előzményekből jól látható, hogy nem a frissen megválasztott vezetés gondolta úgy, hogy szégyen hosszú távú stratégia nélkül irányítani a várost, hanem annyi történt, hogy

• lett rá forrás, így nem kell a saját pénzünket elkölteni rá,
• az új budapesti építés-szabályozás és a vonatkozó jogszabályváltozások nyomán el kell készítenünk Pestszentlőrinc-Pestszentimre Városrendezési Szabályzatának aktuális verzióját, az azonban Településfejlesztési Koncepció nélkül nem fogadható el. Konecpciót viszont csak Stratégia alapján készíthetünk, tehát megkerülhetetlen annak megalkotása!

Ennyit tehát az előzményekről, lássuk, hogyan készül az új ITS!

A jó hír: nem próbálunk pápábbak lenni a pápánál és szakemberekre bíztuk a stratégia összeállítását. Az anyagot a Pest-Buda Konzorcium állítja össze, melynek több ismert cég is tagja, így a BFVT, a PESTTERV, a Pro Régió vagy a Városkutatás - hogy csak a legismertebbeket említsük. Elkészítéséhez Önkormányzatunknál három munkacsoport jött létre, melyek feladata az, hogy segítsék a szakembereket a szakterületeiken fellelhető problémák és lehetőségek feltárásában, valamint a kerület fejlesztési igényeinek definiálásában.  A három munkacsoport:

1. Épített és természeti környezet munkacsoport
2. Gazdasági munkacsoport
3. Humán közszolgáltatások munkacsoport

Látni kell: ami most nem kerül a stratégiába, azt később abba, vagy az annak eredményeként létrejövő későbbi és részletesebb anyagokba koherens módon beleilleszteni már nehéz, hosszadalmas és vélhetően költséges dolog, ezért a munkacsoportokba szóló meghívást, illetve az abban végzett munkát komolyan vettük. A demokratikus ellenzéki erők közül egyedül a Párbeszéd Magyarországért Párt képviseltette magát mindhárom munkacsoport alakuló ülésen. Első alkalommal mindhárom munkacsoport közel azonos munkamódszert követett: a Stratégia készítői előzetesen elkészítettek egy, az adott munkacsoport szakterületére vonatokzó felmérést, valamint egy SWOT (erősségek-gyengeségek-lehetőségek-veszélyek) analízist, amit a munkacsoport tagjaival ismertettek arra kérve őket, hogy egészítsék azt ki az általuk fontosnak tartott pontokkal. Az alábbiakban összefoglaljuk azokat a észrevételeinket, melyekkel hozzájárultunk a közös munkához. Kitérünk azokra a pontokra is, ahol markáns ellenvéleményt fogalmaztunk meg.

Épített és természeti környezet munkacsoport

Az anyag készítőinek elemzésében az a körülmény, hogy a fővárosi szabályozás a kertvárosias övezetekre nagyobb beépítést tesz lehetővé, mint amilyen mértékűt a kerületi szabályzat megenged, egyfajta pozitívumként jelent meg, mint potenciálisan növelhető beépített terület. Ez ellen a PM részéről - a főépítészi irodával egyetértésben élénken tiltakoztunk. Véleményünk szerint az, hogy a lehetőség megvan, még nem jelenti azt, hogy azzal élni is kell, mi több, kívánatosként feltüntetni azt, hogy kertes övezeteink a jelenleginél intenzívebben beépüljenek. Vegyük ki az anyagból!

Felmerült, hogy a Határ úttól az Üllői út alatt kéregvasútként folytatni kellene a metrót a Liszt Ferenc repülőtérig. Véleményünk szerint ez utópia. A metróépítéssel hatalmas költségei a XVIII. és XIX. kerület (valamint esetleg Vecsés) együttes forgalmával sem térülnének meg. Helyette a már megkezdett, részben megtervezett, vagy tanulmány szinten már rendelkezésre álló sugár irányú kötöttpályás kapacitásbővítéseket kell realizálni: megépíteni a 42-es vonal meghosszabbítását legalább a Glóriettig, az 50-es vonal meghosszabbítását a Market Centrálig - és ha a Cegléd-Szolnok vonal felhasználásával a repülőtér kötöttpályás elérése belátható időn belül nem megvalósítható, úgy annak II. termináljáig, valamint növelni a lajosmizsei vonalon a járatsűrűséget, amivel Pestszentimre számára is gyorsan elérhetővé válna a belváros. Ha ezek a kapcsolatok kiépülnek, a kerület nem kötöttpályás közösségi közlekedését strukturálisan kell átalakítani, és a jelenlegi sugár irányú dominanciát haránt irányúvá kell változtatni, a kötöttpályás eszközökre való ráhordást kell biztosítani, amivel együtt mintegy mellékesen a kerület végre észak-dél irányban is jól átjárhatóvá válik majd a közösségi közlekedés eszközeivel.

Az anyag az Üllői utat tekinti kerületünk egyetlen meghatározó forgalmú kelet-nyugati tengelyének. Felhívtuk a készítők figyelmét arra, hogy a saját vizsgálati anyaguk környezetterhelési térképei is igazolják, hogy a Gyömrői út ma már legalább olyan - ha nem nagyobb - jelentőséggel bír e tekintetben, ezért a stratégia vonatkozó részeit e körülmény figyelembe vételével kell átdolgozni.

Hiányzott az anyagból a Gilice téri forgalmi helyzet rendezésének igénye. Mi ezt fontos kérdésnek tartjuk, ezért annak beillesztését javasoltuk.

Még mindig közlekedés: örömmel tapasztaltuk, hogy a vizsgálati anyag is jelentős potenciált lát a kerület kerékpáros közlekedésének fejlesztésében. Javasoltuk, hogy kerüljön a stratégiába a "tempo 30"-as övezetekben önálló kerékpárutak összefüggő hálózatának kialakítása, a közösségi közlekedési csomópontokban pedig a kerékpáros infrastruktúra tárgyi feltételeinek fejlesztése: elsősorban elegendő kapacitású és biztonságos kerékpártárolók kialakítása.

A vizsgálati anyagból teljesen hiányzott a csapadékvíz-kezelés problémája, illetve annak távlati kezelése. Ezt a kérdést a stratégiai szinten is említeni kell, ezért visszatetettük.

A Péterhalmi Erdő jobb kihasználására az előkészítő anyagban ötletszinten megjelent javaslat, miszerint ott valamiféle energia-parkot lehetne létesíteni véleményünk szerint alulértékeli a területet: az ennél értékesebb, ezért jobb kihasználását kell távlati célként beállítanunk.

Kisebb vita alakult még ki barnamezős területeink hasznosítása kapcsán: álláspontunk szerint e területeink jelenleg a klasszikus budapesti barnamezős fejlesztések területén nem versenyképesek. A városközpontohoz közelebb is léteznek ma hasonló adottságú szabad területek nem sokkal drágábban, mint a kerületiek, illetve az M0 környezetében hatalmas és olcsó zöldmezős fejlesztési területek várják a befektetni szándékozókat, ezért rövid, vagy közép távon barnamezős területeink fejlődésében bizakodni hamis illúzió, és rossz irányba viheti el a stratégiai tervezést.

Gazdasági munkacsoport

E munkacsoport ülése zajlott le a legkevesebb vitával, ami érthető is, hiszen fővárosi kerületként talán a gazdasági folyamatok alakulására van a legkisebb ráhatásunk. Két-három érdemi megállapítást ennek ellenére illő itt is megemlítenünk:

Az egyik legfontosabb, hogy Vecsés példáján okulva az egyik lehetséges kitörési iránynak a turizmus - elsősorban a konferencia-túrizmus - fejlesztését tartjuk. A repülőtér közelsége erre predesztinálja is kerületünket, ám ezt a potenciált ezidáig nem használtuk ki.

A másik fontos terület a fővárosi infrastrukturális fejlesztések nyomán feltáruló, eddig zárványként elzárt területeinken megnyíló fejlesztési lehetőségek kihasználása.

Ezen túlmenően mindössze annyit kértünk az anyag készítőitől, hogy a területre vonatkozó SWOT-analízisből vegyük ki azokat a megállapításokat, amelyek által vázolt problémák, lehetőségek kezelése nem hatáskörünk. Stratégiánkban csak olyan kérdésekkel foglalkozzunk, melyekre alakítására, megváltoztatására érdemi ráhatással bírunk!

Humán közszolgáltatások munkacsoport

A Gazdasági munkacsoport első ülésnapjának viszonylag konszenzusos eredményével ellentétben a Humán közszolgáltatások munkacsoportjának első ülése számos vitát és eltérő elképzelést hozott.

Tekintettel arra, hogy a kerület erősségeit nagyjából mindenki azonosan és reálisan ítélte meg, a magunk részéről elsősorban a gyengeségekre, veszélyekre, illetve a kínálkozó, ám kihasználatlan lehetőségekre helyeztük a hangsúlyt. Érdemi gyengeségeink közé kértük az anyagba tenni

• a gyermekorvosi ügyeleti rendszer,
• a szociális bérlakás-fejlesztési program,
• a részmunkaidős önkormányzati munkáltatói program,
• és a multifunkcionális kulturális rendezvényterünk (pl. hangversenyek, színházi előadások számára)

hiányát, amely mellé még a szociális foglalkoztatás és a népkonyha hiánya merült fel más résztvevők felől.

Felhívtuk a figyelmet arra, hogy az eredeti anyag "Lehetőségek" fejezete nem, vagy csak alig reflektál a gyengeségekre illetve erősségekre, ezért pótlólag az anyagba tenni javasoltuk, hogy

• a Péterhalmi erdő hatalmas rekreációs potenciállal rendelkezik,
• XVIII.-XIX.-XX. kerületi összefogással a Dél-Pesti kórház szolgáltatási színvonala emelhető lenne,
• van "Lakásért életjáradék" programunk, melynek felfuttatása és/vagy "Lakásért ellátást és lakhatást" program elindítása reflektálna a szociális bérlakás-fejlesztési program hiányára.

A "veszélyek" elemzésénél a munkacsoport tagjai nem mutattak túl nagy aktivitást, így magunkra vállaltuk e témakör kibővítését. Két megállapítást javasoltunk ehhez a fejezethez:

• az intézményrendszerben feltárt hiányosságok az anyagban vázolt demográfiai folyamatokkal összevetve szociális krízishelyzet felé szoríthatják el a kerületi ellátórendszert használókat.
• a központi támogatások, pályázatok rendszerében eluralkodó "csak a foci" szemlélet sport-monokultúrát hoz létre, a foci túldimenzionált lesz, sok sportág pedig lassan elhalhat a kerületben.

Az ülés elhúzódása miatt végül nem tudtuk befejezni a SWOT tárgyalását, ezért lehetőséget kaptak a tagok arra, hogy március 17-ig írásban tegyenek kiegészítéseket az elhangzottakhoz. A Párbeszéd Magyarországért képviselőcsoportja nevében az alábbiakkal javasoltuk még kiegészíteni ennek a területnek az analízisét:

Kedves érdeklődő!

Köszönjük, hogy ezt az átlagosnál hosszabb és meglehetősen szakmai hangvitelű bejegyzést végigolvasta. Azt gondoljuk, fontos, hogy a kerület lakói már az elejétől fogva tájékozódjanak a folyamatról, mert az ITS hosszú évekre határozza meg kerületünk fejlődési irányait, ugyanakkor a megalkotására - és így a társadalmi egyeztetésre - rendelkezésre álló idő nagyon rövid.

Ma még nem látjuk, mindezekből mi az, ami majd az ITS első vitaanyagába, illetve végleges változatába bekerül, ez majd a munkacsoportok következő ülésein dől el. Igyekszünk ezeken is részt venni, és az ott történtekről beszámolni.

Kérjük, jelezzék észrevételeiket, hogy a lakossági véleményeket a munkacsoport többi tagjának, illetve az anyag készítőinek ilyen módon is tudomására hozhassuk!